E híradás, amely arról tudósít, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) a Bing keresővel indexelteti digitális gyűjteményét, a Gallicát, némileg kapcsolódik az előző blogbejegyzéshez, mivel rávilágít, milyen aggályok vetődnek fel a Google hatalmas könyvszkennelési projektje kapcsán.
Jelesül arról van szó, hogy a BnF és a – Binget tulajdonló/fejlesztő – Microsoft közötti szerződés nem tartalmazza azt a kizárólagossági kritériumot, amelyet a Google belefogalmaz a könyvtárakkal kötött kontraktusaiba. E szerződés alapján tehát a BnF ugyanúgy bevonhat más keresőmotorokat gyűjteménye indexálásába, ahogy a Microsoft is köthet hasonló értelmű szerződéseket további könyvtárakkal. A Google ezzel szemben a kiadványok szkenneléséért “cserébe” elvárja, szerződésileg kiköti, hogy az illető könyvtár nem indexeltetheti gyűjteményét más keresőmotorokkal. E szerződéstípus kritikusai szerint a cég ezáltal egyfelől gátolja az információkhoz való szabad hozzáférést, másfelől nem egészen tisztességes módon jut előnyökhöz a konkurenciával szemben.
A BnF és a Microsoft együttműködése mindazonáltal felvet egy igen fontos kérdést: vajon akkor is ragaszkodik a Google az említett kikötéshez, ha emiatt olyan jelentős digitális gyűjteményekről kell lemondania, mint amilyen a Gallica?
Der Systemdenker 
One thought on “A BnF a Binget választja”