Széchényi Ferenc tulajdonbélyegzője az alapító halála után megjelent kiadványban
Az egyébként jelentős, a nemzeti könyvtár történetével foglalkozó kutatók számára megkerülhetetlen, forrásértékű tanulmányokat jegyző Somkuti Gabriella az 1970-es évek elején még a következő magabiztos állítást teszi a Széchényi Ferenc-féle alapgyűjtemény azonosítására vonatkozólag:
“Ma már csak a könyvekbe ütött korabeli bélyegzőkből lehetne megállapítani, milyen könyvek származnak SZÉCHÉNYI Ferenctől és melyeket szerzett a könyvtár önállóan, ajándékozás vagy kötelespéldányok révén. A kétféle pecsét („Ex Bibi. Com. F. Széchényi”, és „Ex Museo Hungarico”), melyeket ezekben az években használtak, világosan utal erre.” (Somkuti G.: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1970-1971, pp. 175-199.)
Jóllehet Somkuti ezt a kijelentést elsősorban az 1807 után átadott, így a Széchényi-katalógusokban fel nem lelhető, az alapgyűjteményhez nem tartozó kiadványokkal kapcsolatban teszi, elmondhatjuk, hogy az alább illusztrált, közel nem egyedi eset cáfolni látszik, hogy a megállapítás bármely korszakra is vonatkoztatva megállná a helyét. Ez a Széchényi Ferenc elhunyta után megjelent kiadvány, amelyben a gróf tulajdonbélyegzője látható, arról tanúskodik ugyanis, hogy a bélyegző nem jelent megbízható támpontot arra nézvést, hogy a mű valóban a könyvtáralapítótól származik-e. Mindenesetre az 1807 előtt megjelent kiadványok esetén módunkban áll a nyomtatott katalógusokban, avagy azok elektronikus változataiban való behasonlítás.
Az 1807 után (és 1818 előtt) megjelent kiadványokat, akárcsak általában a tulajdonbélyegzővel ellátott külföldi munkákat, elsősorban az 1818-ban adományozott soproni könyvtár katalógusának segítségével azonosíthatjuk.
A soproni gyűjtemény katalógusának gerince:
Der Systemdenker 
