Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Urbánus és népi könyvtárosok! Előre!

Szakmai témájú személyes blogomat 2010 júniusában kezdtem a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvek új kiadásáról szóló bejegyzéssel. Nyolc év után most itt tartunk. Remélem, eleven vitát gerjeszt majd a könyvtári szakszókincs megújításának eme kísérlete.

“Ex Libris, a ProQuest Company”

Alighogy megjelent írásom az integrált könyvtári rendszerek utódjának tekintett könyvtári szolgáltatási platformokról (némi piaci kitekintéssel, vázolva a fontosabb trendeket, kitérve egyes elterjedtebb termékek, szolgáltatások ismertetésére), kijött a hír, hogy a ProQuest megvásárolta az – elsősorban az Aleph, Alma, Primo termékeiről ismert – Ex Librist, amelynek hivatalos új neve e bejegyzés címében található. Hogy mi leszBővebben: ““Ex Libris, a ProQuest Company””

Klasszikusok újranyomva

A Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) és az Hachette Livre új, közös szolgáltatásának köszönhetően újra megvásárolható a XIV-XIX. század közötti francia könyvtermés egy jelentős része, mindenekelőtt azok a munkák, amelyeket a legtöbben tekintettek meg a BnF digitális könyvtárában, a Gallica oldalán. Íme a szolgáltatást bemutató rövidke videó:

Elindult a kereskedelmi forgalomban nem kapható kiadványok adatbázisa Franciaországban

A mai nappal indította el a Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) azt az adatbázist, amelynek felállítását a 20. században megjelent, kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitális felhasználásáról szóló törvény rendeli el. A szellemesen ReLIRE-re (jelentése: újraolvas) keresztelt adatbázisból a vonatkozó jogokat tulajdonló kiadók vagy szerzők töröltethetik az egyes műveket, a nyilvántartásba kerülést követő hat hónapon belül.Bővebben: “Elindult a kereskedelmi forgalomban nem kapható kiadványok adatbázisa Franciaországban”

Az IFLA közleménye az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Librarian Associations and Institutions , IFLA) 2013 februárjában jelentette meg az e-könyvek könyvtári kölcsönzésével kapcsolatos állásfoglalását. Az ebben megfogalmazott alapelvek – a közlemény preambuluma szerint – arra a feltételezésre építenek, hogy ha a könyvtárak és kiadók be akarják tölteni küldetésüket, nevezetesen az információk és ismeretekBővebben: “Az IFLA közleménye az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről”

Liberális pártvezér mecénás szerepben

A lengyelországi választásokon több mint tíz százalékot szerzett Janusz Palikot mozgalma, a liberális Ruch Palikota. Ez alkalomból jelent meg riport a Gazeta Wyborcza legutóbbi hétvégi (2011. okt. 15-16-i) számában a párt alapítójáról/vezetőjéről. Ebből kiderül, hogy Palikot az utóbbi években több millió złoty értékben vásárolt könyveket a lengyel könyvtárak számára (1 złoty = kb. 70 Ft),Bővebben: “Liberális pártvezér mecénás szerepben”

Digitális gyűjtemények vizualizációja nyílt forráskódú alapokon

A Kongresszusi Könyvtár “National Digital Information Infrastructure and Preservation Program” (NDIIPP) elnevezésű kezdeményezése egy a digitális tartalmak hosszú távú megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgáló stratégia kidolgozásának céljával jött létre. Nem csekély eredmény a részükről, hogy a Zepheira nevű szervezettel együttműködésben kidolgoztak egy nyílt forráskódú alapokon nyugvó, ingyenes szoftverplatformot, a Recollectiont, amely a digitális gyűjtemények korszerűBővebben: “Digitális gyűjtemények vizualizációja nyílt forráskódú alapokon”

Személyre szabott keresés az öncsalás szolgálatában?

Sokan nem is tudják, hogy ha úgy gugliznak a neten, hogy közben be vannak jelentkezve a Google Fiókjukba, a kereső alapértelmezésben elmenti a kereséseiket, valamint regisztrálja, hogy a találatok közül melyek voltak azok, amelyeket megtekintésre érdemesnek gondoltak. A nyilvánvaló cél ugyebár, hogy minél inkább személyre szabott, avagy ízlésünkre való, érdeklődési körünknek megfelelő találatokra akadjunk. AzBővebben: “Személyre szabott keresés az öncsalás szolgálatában?”

Wikipedia-műhely a Pompidou Központban

Június 7-e és 14-e között a párizsi  Pompidou Központ arra invitálta látogatóit, hogy vegyenek részt a múzeumban kiállított művekről szóló Wikipedia-szócikkek megfabrikálásában, kooperációban a múzeum dolgozóival, könyvtárosaival, valamint a Wikipedia  szerkesztőivel. A projekt eredményeképpen született szócikkeket az okostelefonunk segítségével is böngészhetjük. A Blinkster alkalmazásnak köszönhetően egy festményről készített fotó alapján eljuthatunk a mű Wikipediában találhatóBővebben: “Wikipedia-műhely a Pompidou Központban”

A Lausanne-i Könyvtár együttműködése a Wikipediával

Mondogatom egy ideje, hogy a Wikipedia-szócikkek minőségi kontrollját a tudományos élet és a felsőoktatás szereplőinek bevonásával kellene megvalósítani. Ennek egyik módja, hogy bizonyos egyetemi szemináriumokon egy adott témában elkészítendő szócikk megszerkesztését szabják teljesítési feltételül.  Hallomásból tudom, hogy már Magyarországon is vannak ilyen kísérletek. A “Nagy Vállalkozásból” persze a könyvtárak sem maradhatnak ki. A Lausanne-i KönyvtárBővebben: “A Lausanne-i Könyvtár együttműködése a Wikipediával”