Lib-Value – weboldal a’ könyvtárak hasznárul

A 126 tagkönyvtárat magába tömörítő amerikai Tudományos Könyvtárak Szövetsége (Association of Research Libraries – ARL) még 2009 decemberében, a gazdasági megszorítások teremtette új helyzettől is ösztökélve indította el azt a projektet, amely a könyvtári tevékenység költség-haszon típusú elemzésén túl arra vállalkozik, hogy különböző módszerek és eszközök kifejlesztése és tesztelése révén segítse a kollégákat a költséghatékonyBővebben: “Lib-Value – weboldal a’ könyvtárak hasznárul”

Megjelenési év a forradalmi naptár szerint

Egyeseknek talán kézenfekvő a megoldás, jómagam ugyanakkor úgy gondoltam, hogy minekutána hirtelenjében nem találtam a magyarországi nyomdászattörténeti munkákban s egyéb segédletekben erre utalást, és az interneten is hiába kutakodtam, valamint – nem utolsósorban – a szakértő kollégáktól se kaptam a kérdésre választ, talán nem fölösleges, ha e helyütt megemlékezem a problémáról, hátha akadnak még, akikBővebben: “Megjelenési év a forradalmi naptár szerint”

A BnF a Binget választja

E híradás, amely arról tudósít, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) a Bing keresővel indexelteti digitális gyűjteményét, a Gallicát, némileg kapcsolódik az előző blogbejegyzéshez, mivel rávilágít, milyen aggályok vetődnek fel a Google hatalmas könyvszkennelési projektje kapcsán. Jelesül arról van szó, hogy a BnF és a – Binget tulajdonló/fejlesztő – Microsoft közötti szerződés nem tartalmazza aztBővebben: “A BnF a Binget választja”

A Google Books esete Robin Hooddal

Robin Hood szerepét ezúttal – a tudományos diskurzust a digitális újságírás módszereivel fellendíteni szándékozó OWNIsciences cikkírója (pontosabban: blogolója) szerint – az Internet Archive (IA), illetve annak felhasználói játsszák, akik a Google által beszkennelt műveket feltöltik az archívum által kínált webtárhelyre, s béklyóiktól megfosztva, azaz korlátozások nélkül, különböző formátumokban teszik szabadon hozzáférhetővé azokat. Mindez egyben aBővebben: “A Google Books esete Robin Hooddal”

David Simonsen és az 1925-ös Jeruzsálemi Ki-Kicsoda

A Dán Királyi Könyvtár 2009-ben tette digitális formában elérhetővé David Simonsen kéziratgyűjteményét, amely 1932-ben, a tudós  rabbi halálát követően került az intézmény tulajdonába. A mintegy 20 országból származó, 193 kötetnyi, 26 ezer oldalnyi digitalizált kéziratanyag megjelenítése lapozható (vigyázat: jó irányba lapozzunk!), felnagyítható, mondhatni: kézreálló formában történik. A gyűjtemény nagyrészt halachikus szövegeket, Talmud-részleteket tartalmaz, valamint megtalálhatóBővebben: “David Simonsen és az 1925-ös Jeruzsálemi Ki-Kicsoda”

Megérkezett a kétszázmilliomodik rekord a WorldCat-be

A nemzetközi online katalógus fennállásának 39-ik évfordulóját ünnepelte augusztus 26-án, egy nappal később pedig megérkezett a kétszázmilliomodik rekord, amelyet a Francia Nemzeti Könyvtár töltött fel a rendszerbe. A WorldCat történetéről, gyarapodásáról bővebben a forráshírben olvashatnak.

19. századi SMS

A Guardian beszámol a British Library (BL) új kiállításáról, amely az angol nyelv 1500 éves történetét mutatja be az angolszász rúnáktól Swift, az angol nyelv védelmére hivatott intézmény (vö. Académie Française) felállítását szorgalmazó felhívásán keresztül egy a Viktoriánus időkből származó pamfletig, amely az alsó-középosztálybeli olvasóinak azt javasolja, hogy a társadalmi felemelkedés érdekében felejtsék el amaBővebben: “19. századi SMS”

A nürnbergi törvények eredeti példányai az amerikai Nemzeti Levéltárban

Az 1935-ös antiszemita törvények eredetijeit George S. Patton tábornok szerezte meg és juttatta el a Huntington Könyvtár számára jogilag némileg kifogásolható módon, megszegve a német területek megszállására vonatkozó rendelkezéseket. A két példány, amelyek közül az egyik Hitler aláírását is magán viseli, a Washington Post híradása szerint átkerül az amerikai Nemzeti Levéltárba, ahol egyébiránt a nürnbergiBővebben: “A nürnbergi törvények eredeti példányai az amerikai Nemzeti Levéltárban”

Digitális gyermekkönyvtárak: egy francia és egy nemzetközi

A franciát, amely a 8-12 évesek korosztályát célozta meg, nem akármely intézmény, maga a Bibliothèque nationale de France üzemelteti, ehhez mérten ötletes és ízléses. Az “olvasóterem” mellett találunk itt “ritka könyvek tárát”, egy – a gyermekolvasót Artúr király legendájával és az Indiáról tudni érdemes érdekességekkel játékosan megismertető – “csodakamrát” (cabinet de curiosités-t) és virtuális játszóházatBővebben: “Digitális gyermekkönyvtárak: egy francia és egy nemzetközi”

Create your website at WordPress.com
Kezdjük el